2012. január 1-től érvényes változások:

- a teljesség igénye nélkül –

Tartalom:

1. Minimálbér

2. Személyi jövedelemadó

3. Járulékok

4. ÁFA

5. Munkatörvénykönyv változás

1. MINIMÁLBÉR:

A korábbi 92 ezer után a kormány 93 ezer forintos minimálbérre és 108 ezer forintos garantált bérminimumra tett javaslatot a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács hétfői ülésén - mondta Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

A munkáltatókat arra kéri a kormány, hogy öt százalékos mértékig a bérkompenzációt maguk hajtsák végre, miközben efölött a minimálbéren és garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál a kormány vállalja a teljes kompenzációt.
A kompenzációval kapcsolatos végrehajtási rendelet a következő kormányülés után, még karácsony előtt megszületik, emellett a vállalkozók számára útmutatók és irányelvek is készülnek, mivel maga a kormányrendelet nem tartalmaz minden részletet.

                2. SZJA (Személyi jövedelemadó):

A Szja mértéke 2012-ben is 16 % marad.

Az adójóváírás 2012. január 1-től megszűnik.

Az adóalap kiegészítés közismertebb nevén „szuperbruttó” 2012. január 1-től részlegesen szűnik meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az összevont adóalapba tartozó bruttó éves jövedelem 2.424.000,- Ft alatt van, úgy nem kell adóalap kiegészítéssel számolni. A 2.424.000,- Ft-ot meghaladó rész után kell adóalap kiegészítéssel adózni, melynek mértéke nem változott, maradt 1,27 %.

Kedvezményes adózással adható nem pénzbeli juttatások:

(Kedvezményes adózással adható juttatások.)

2012-ben két kategóriába sorolhatjuk a kedvezményes adózással adható nem pénzbeli juttatásokat, melyeknek adómértéke jelentősen emelkedett 2011-hez képest.

a)    Béren kívüli juttatások(adó mértéke: a juttatás * 1,19 után 16 % szja és 10% eho)
- Munkahelyi étkeztetés, mely kizárólag a munkáltató telephelyén üzemi étkezdéjében használható fel (havonta max 12.500,- Ft adhat).
- Erzsébet utalvány, havi max. 5.000,- Ft készétel vásárlására adható.
- Széchenyi pihenőkártya (max. 450 ezer Ft adható évente)
              - Vendéglátás szolgáltatásra felhasználható 150.000,- Ft évente
              - Szálláshely szolgáltatásra 225.000,- Ft adható évente
              - Szabadidő eltöltésre, egészségmegőrzésre fordítható 75.000,- Ft évente
- Iskolakezdési támogatás, gyermekenként a min. bár 30%-a adható
- Helyi utazási bérlet (a munkáltató nevére számlát kell kérni)
- Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések, min bér 50%-ig támogatható

b)    Egyes meghatározott juttatások(adó mértéke:a juttatás * 1,19 után 16 % szja és 27 % eho)
- az a) csoporton belüli juttatások 500.000,- Ft-ot meghaladó része
- Cégtelefon magáncélú használata,
- Üzleti úthoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
- Reklámcélú juttatás,
- Reprezentációs költség vagy üzleti ajándék

Családi kedvezmény:
A családi kedvezménnyel kapcsolatos lényegi változás nem történt az előző évhez képest.
Bővült azoknak a köre, akik jogosultak igénybe venni családi kedvezményt: a gyereket saját háztartásukban nevelő gyámokkal és nevelőszülőkkel.
Emlékeztetőül:
- a családi kedvezmény a szuperbruttóval növelt adóalap kedvezménye (2012-től a 2.424.000,- Ft alatti jövedelmeket nem kell bruttósítani) és nem adókedvezmény
- Mértéke: - 1 és 2 eltartott esetén: 62.500,- Ft / kedvezményezett eltartott / hó
                 - 3 vagy több eltartott esetén 206.250,- Ft/ kedvezményezett eltartott / hó
- nincs jövedelemkorlát azaz, bármekkora éves kereset mellett igénybe vehető
-a magzatra is jár a családi kedvezmény a fogantatástól számított 91. naptól

Bízza könyvelését szakemberre!

Érdeklődjön könyvelő irodánktól! érdeklődöm

              3. Járulékok:

Munkaadót terhelő járulék

-Legfontosabb változás 2012. 01.01-től, hogy a munkaadót terhelő társadalombiztosítási járulékot felváltja, a szociális hozzájárulási adó. A szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával mértéke 27 %  (megegyezik a korábbi  munkaadói nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék mértékével).

-Szakképzési hozzájárulás (1.5%)

Egyéni járulékok

Mértéke:

- 10 % nyugdíjjárulék (vagy 10 % magánnyugdíj-pénztári tagdíj, melyet közvetlenül az adott pénztárnak kell megfizetni, illetve bevallani)

- 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék 

- 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék (2011.-ben 2% volt!)

- 1,5 % munkaerő-piaci járulék

Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem.

Megszűnt a szabadságmegváltás, végkielégítés, jubileumi jutalom, újrakezdési támogatás, illetve az Mt. 88. § (2) bekezdése valamint a Kjt. 27. § (2) bekezdése alapján járó díjazás egészségbiztosítási és munkaerő-pici járulék alóli mentessége.

Szintén az egyéni járulékfizetést érinti, hogy egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni január 1-jétől a a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő piaci járulékot. (Eddig heti 36 órás foglalkoztatás esetén a további jogviszonyokban csak 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett a biztosítottnak egyéni járulékként a nyugdíjjárulékon túl fizetnie.)

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése

A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve társas vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb, megállapításának módja pedig bonyolultabb lesz.

-A 27 %-os szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 %-a.

-A 10 %-os nyugdíjjárulék alapja a minimálbér.

-A 8,5 (4 + 3 +1,5) %-os egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150 %-a lesz.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat érintő, illetve a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege 213 forintra, havi összege pedig 6.390 forintra nő.

Táppénz-hozzájárulás

Változatlanul a munkáltató fizeti a táppénz egyharmadát.

Egészségügyi hozzájárulás

A 27 és 14 %-os mérték változatlan. Viszont 10 %-os EHO terheli a kifizetőt az Szja.tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után.

  4. ÁFA:

Az ÁFA 25 %-os adókulcsa 2012.01.01.-től 27%-ra emelkedik.

Átmeneti szabályok:
- esedékes díjfizetés 2012 januárjában van, de 2011-es teljesítést számlázunk, úgy az Áfa 25%.
- esedékes díjfizetés 20120 januárjában van, 2011.es és 2012-es teljesítést is számlázunk ugyanazon a számlán, úgy ebben az esetben arányosítanunk kell és a 2011-re eső részt 25%-os áfa, míg a 2012-es részt 27% áfa terheli
- esedékes díjfizetés 2012. januárjában van és a 2012-es teljesítést számlázzuk, úgy ebben az esetben már 27% az áfa.

Pénztárgépek átállása és az éves kötelező szerviz:
Az áfa kulcs változása miatt a pénztárgépeket 2012.02.29-ig kell átállítani. Amíg a pénztárgép nincs átállítva, nem használható és kézi nyugtaadással kell helyesbíteni. A pénztárgép átállításakor ne feledkezzünk meg az előző éves zárás kinyomtatásáról és ennek a ténynek a pénztárkönyvbe történő bejegyeztetéséről a szerviz által.

2012-ben is bízza könyvelését szakemberre!

Kérjen vállalkozására szabott árajánlatot! árajánlat kérés

                   5. Munkatörvénykönyv változás:

Az új szabályozás 2012 júliusától lép életbe.

Az új szabályozás szerint a kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.

Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.

A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandósság, szülési szabadság, továbbá gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. A védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot. Nem szüntethető meg felmondással a munkaviszony a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat alatt sem.

A szabályozás szerint a munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, utóbbi a rendkívüli felmondás jogintézményét váltja fel. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. Azonnali hatályú felmondással a munkavállaló és a munkáltató egyaránt élhet. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg így.

A törvény nem határoz meg konkrét felmondási okokat, összefoglalva jelöli meg a felmondás lehetséges okait. Eszerint az csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő lehet.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt, de a kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

Vasárnapra rendes munkaidő egyebek mellett a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, valamint a több műszakos tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegű munkakörben vagy külföldön foglalkoztatott munkavállalónak osztható be.

Rögzíti a törvény azt is, hogy munkaszüneti nap január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

A mostani szabályozáshoz képest nő - a jelenlegi 200-ról 250 órára - a rendkívüli munkaidő éves korlátja, kollektív szerződésben a jelenlegihez hasonlóan legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni.

A próbaidő munkaszerződés alapján legfeljebb három hónap lehet, ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek azt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. Kollektív szerződésben maximum hat hónapos próbaidő köthető ki.

Felhatalmazást kap a kormány arra is, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét rendeletben határozza meg.

A jogszabály rendelkezik a bérpótlékról, rögzítve, hogy az a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, több műszakban vagy készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalót ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.

A több műszakban foglalkoztatottaknak az este és a reggel hat óra közötti munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. Annak a munkavállalónak, aki nem jogosult műszakpótlékra, éjszakai munkavégzés esetén (ha annak időtartama az egy órát meghaladja) 15 százalék bérpótlékot kell fizetni.

A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár a munkaidőbeosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben vagy a munkaidőkereten, illetve az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. Az így adott szabadidő nem lehetne kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és az alapbér arányos része járna utána.

A törvény rendelkezik a munkavállaló kártérítési felelősségéről is. Eszerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.

Szakszervezetre vonatkozik:
Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet jogosult, amely tagjainak száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. A szakszervezetek együttesen köthetnek kollektív szerződést, és ennek megfelelően egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető.

Az új törvénykönyv tartalmazza, hogy a védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának munkáltató általi felmondásához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges. A védett szakszervezeti tisztségviselők száma azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavállalók előző évre számított átlagos létszáma kevesebb mint ötszáz, egy lehet; ha a dolgozók száma ötszáz és ezer közötti, kettő, ha ezer és kétezer közötti, három szakszervezeti vezető részesülhet védelemben, míg négyezer munkavállalóig négy, afelett pedig öt.

A védett szakszervezeti tisztségviselőt feladata ellátása érdekében a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.

Oldal: 2012.évi adó- és járulékváltozások
Kingdom Könyvelőiroda Érden - © 2008 - 2024 - konyveleserden.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat